Hasonló a hasonlót vonzza!?

Mikor azt írtam nem rég, hogy már be kellett volna vonzanom a hasonló gondolkodású embereket, akkor ez a gondolat megfordult a fejemben, és a gondolatot tett követte.

Ugyanis másnap találtam egy újságot, amiben volt egy cikk egy természetgyógyász házaspárról. A nő német, a férfi amerikai. Megtaláltam a honlapjukat is, s a google-val lefordítottam, s írtam nekik egy emailt is, elküldve az energológia oldalt, hogy ők is kapcsolódjanak be a napi meditációba a Földért.

Nagyon megörültem, mert a honlapjukon szerepelt a vonzás törvénye, a reiki, 2012, a maják próféciái, a tudatos teremtés, harmónia, stb.

Mondom, ezekkel jó lenne összejönni.

A hölgy válaszolt is, s tudatta velem, hogy igaz, hogy már 10 éve a szigeten élnek, de nem tudnak spanyolul, csak angolul és németül. A férje írta a mailt, mert ő egy keveset már tud spanyolul. Kb. annyit, mint én a levélből ítélve, mert még én is megtaláltam benne a hibákat.

Viszont megadtak egy honlap címet, ahol ismét újabb információ áradat szállt felém. Minek is törnék magukat egy nyelvvel, amikor az angollal és némettel tökéletesen megvannak a szigeten.

Május elsején volt a szigeten egy rendezvény, ami olyasmi lehetett, mint nálunk egy Egészségnap. A napi bevételt egy civil szervezetnek ajánlották fel, s számos természetgyógyász, művész stb. tette a dolgát. Október 9-én lesz a következő, ahová meghívott engem is ez a házaspár, s hogy ott majd közösen érezzük az energiát. Viszont azt kölcsönösen megállapítottuk, hogy nem tudunk kommunikálni egymással, így még a levelezésnek se sok értelme van.


A megadott honlapról eljutottam egy másik házaspár honlapjára, akik persze angolok, és szintén angolul volt. A férfinak volt egy blogbejegyzése, ami viszont nagyon felkeltette az érdeklődésemet, és el kezdtem kutatni.

Ez majd egy újabb blog lesz, s egy olyan Ibizáról írok majd, amiről eddig még én sem tudtam.

A reikisek oldalán árakkal is találkoztam, a hölgy mester és avat is. Csak hát ő is angolul, azért lehet, hogy nekik is megeresztek egy levelet. Azt írták, hogy perui felkérésre kellett nekik Ibizára jönni.

Kedden, ahogy mentem suliba, jött szembe velem egy fekete pasi. Nagy nyüzsgés volt, sok ember a járdán, erre a férfi benyúl a zsebébe és a kezembe nyom egy szóró lapot, de csak nekem, pedig vagy 50 ember ment el mellette nagyon rövid idő alatt.

Hoppá. Egy afrikai sámán ajánlja rajta magát, hogy segít mindenben, hogy új életet kezdjenek az emberek. Annyi mindent csinál, hogy az már leírva is sok, s 37 éves tapasztalata van.

Az ötlet remek. Nekem is szórólapokat kell csinálnom! Csak egy a bökkenő, hiába írom oda a telefonszámomat, ha hívnak, akkor nem fog működni, merthogy nem értem, amit mondanak, s nem tudom elmondani, amit akarok.

Amikor hazajöttem a suliból, majdnem az ajtó előtt, a lépcsőn volt egy másik szórólap, amelyben egy jósnő ajánlotta magát. Ez meg román volt.

Minden náció van a szigeten, s bizony tévedtem abban, hogy nincs itt spirituális élet. Van, nem is akármilyen. Csak az a bökkenő, hogy ha nekem magyarként kell itt lennem valamiért, akkor miért nem adják a nyelvtudást, merthogy kellene. A többiek elboldogulnak az anyanyelvükön is, de engem magyarul sajnos senki sem fog megérteni.

Kedden amennyire fel voltam, dobva a spanyol óra után, csütörtökön legalább annyira letörtem. A csoportom teljesen megszűnt, mint írtam, egyedül maradtam. Átkerültem egy másik csoportba, de már ez is csak 5 fős lett velem együtt, néha 6-7. Egy olasz házaspár egész jól érti a spanyolt, egy belga lány kicsit jobban, mint én, a német lány gyengébb nálam, s az arabok is jól beszélnek. Igaz, mindenki több éve él a szigeten, mint én.

A tanárnő azt mondta, hogy októberben, amit most vettünk anyagot, már nagyon gyorsan kell vágni. Ja, ma alig értettem meg valamit. Ismét elment a kedvem, s olyan távolinak tűnik, hogy nekem menni fog ez a nyelv.

Megérteném, ha nem tanulnám. De tanulom.  Hallgatok, szótározok, s hiába??? A probléma, hogy nem tudok kivel beszélni.

Na, majd a sors erre is választ ad.