Ameddig Magyarországon voltam, négyszer is bementem a szülőfalumba, Bodonyba.

Szándékosan választottam ezt a képet, a "Menni vagy maradni?" című könyvemben is benne van, mint "Az út, amely Bodonyba visz be, vagy ki...".

Mikor a zenekar a lagziban nekem játszotta a "Kicsiny falum, ott születtem én..." kezdetű dalt, sok minden átfutott az agyamon, a fiammal kapcsolatos érzéseken túl a faluban töltött évek, 12 év képviselőség, 7 civilszervezet, a kultúrális tevékenységeim, a rendezvények, amiket elindítottam, a faluújság, amit alapítottam és szerkesztettem, a Kenderszer Néptáncegyüttes, akiket sokáig segítettem, stb.

Vegyes érzésekkel kellett megbírkóznom, s mikor szemetes zsákokba pakoltam harminc év emlékeit, s talán volt olyan is, ami 48 éves volt, bizony az elengedés folyamatát keményen éltem meg. Mebocsátottam azoknak az embereknek, akik nagyon megbántottak, s azoknak is, akiknek többször is odaköszöntem, míg végre hajlandóak voltak fogadni, s elengedtem minden fájdalmas érzést, ami a településhez, vagy az ott élő emberekkel volt kapcsolatos.

48 év egy pici faluban, ahol éltem, s amiért sokszor a lelkemet is kitettem.

Nem sok embert látogattam meg, csak azokat, akik nem felejtettek el, s igazán örültek nekem. Ezek közül most két házaspárról írok, mert úgy érzem, hogy írnom kell. Nehezen szakadtam el a falumtól, akik elolvasták a könyveimet, azok ezt megértik, s bár nem sok minden történt azóta, hogy eljöttem, azért jó volt velük beszélgetni, s látni azt, hogy mégis van valami még a faluban.

Ami érdekesség, hogy egyik házaspár sem bodonyi, hanem erdélyiek. S a könyvemből az is kiderül, hogy bárhol jártam a világban, mindenhol bevonzottam őket. Ez sem volt véletlenül.

Gábora Edét és feleségét Gál Krisztinát akkor ismertem meg, amikor a falu honlapját készítették, s elmagyarázták, hogyan tudok én is belülről dolgozni benne. A honlap, az ő érdemük, én csak harcoltam érte, s némi anyagot biztosítottam hozzá.

Nézzétek meg.

Bodony település honlapja

Annyi pontosítás, hogy közülük csak Ede erdélyi, ám Krisztina csodálatosan alkalmazkodott a falusi környezethez, az erdélyi és bodonyi élethez egyaránt. Amikor az általuk helyreállított régi parasztházat először megláttam, a szám is tátva maradt. Nekem is volt valamikor ilyen vágyam, hogy egy igazi parasztbútorokkal berendezett szobát alkotok, de letettem róla, mikor a lakásukat megláttam. Az ugyanis egy csoda.


A lakásuk ma már múzeum is egyben az állandó kiállításukkal együtt, melyet a valamikori nyári konyha épületéből alakítottak ki, s ahol Krisztina munkái találhatók. Több tájegység népi motivumait álmodta himzésekre, üvegre, kerámiákra, melyek közül már sok minden meg is vásárolható.


Tíz nappal ezelőtt ezen a teraszon beszélgettem velük...

Csodának tartom, mert a mai világban példát mutatnak sok mindenkinek. Milyen is lehet az élet vidéken, hogyan használhatják azokat a tárgyakat, melyeket a legtöbb helyen kidobnak, s meg lehet találni a megélhetés kiegészítését is azzal, amit szeretnek csinálni. S arról még nem is írtam, hogy egy faházat is ki tudnak adni, valamint kecskékkel és nyulakkal is foglalkoznak.

További információk itt, az oldal alján pedig még több oldal is nyílik velük kapcsolatban.

Bodonyi Kincsesház és Népi Motívumgyűjtemény

A másik házaspár Nagybányáról települt a faluba 1989-ben. Les Gábor népi iparművésszel készített interjúm megjelent a Heves Megyei Hírlapban 2003-ban, s szerepel a könyvemben is. Nagy segítségemre volt a rendezvényeimnél sok éven át. Munkái zsűrizettek, és sokfelé ismertek a világban. Felesége, Marika is együtt dolgozik vele, jó látni, mikor megszületik a kezeik alatt egy-egy tál, vagy bármilyen fazekas termék.


Egy régi parasztházat újítottak fel, mely sokszor volt helyszíne a rendezvények korongos bemutatóinak is.


Több info:

Les Gábor népi iparművész

Most Gábor kezdeményezésére lesz az I. Kárpát-medencei Fazekas Találkozó Bodonyban, augusztus 6-7-én. Ennek is örülök, hiszen ha az általam elkezdett, hagyománnyá tett rendezvények már nincsenek, legalább valami mégis lesz a faluban. Infok erről is a honlapon.

Gyermekük és menyük is továbbviszik a fazekasság szeretetét, azonban olyan motívumokkal, amelyeket máshol még nem láttam.

Les Bernadett és Les Norbert székely-magyar rovásírásos üzenetekkel üzennek dísztárgyaikon az embereknek.


További info itt:

Les Bernadett és Les Norbert fazekasok

Megjelent róluk egy cikkem:

Üzent utánam az ősi világ