Október 28-án reggeltől úgy lelassultam, mint egy lassított felvétel...

Mikor felkeltem, olyan érzésem volt, mintha nem is én lettem volna. Olyan lassan mozogtam, és olyan érzés volt, mintha kívülről láttam volna magamat. Gyorsan leírtam a számos álmot, amelyek ezen az éjszakán megkerestek, mert több visszatérő álom is volt közötte... Valamit még mindig nem értettem meg, azért jönnek újra és újra...Aztán az egész napom ilyen volt, hiába akartam sietni az utcán, nem ment, a munkahelyen is tovább tartott ugyanaz a munka, mint szokott... És ez így volt szombaton és ma vasárnap is. S ez a lassúság fizikai szinten magával hozta azt is, hogy lelki szinten pedig nyugodt vagyok, pedig lenne okom idegeskedni, de most valahog nem idegeskedek, nem szorongok, nem félek.... Ez most egy fura állapot, ám biztos, hogy ez sincs véletlenül.

Több oldalon is olvastam erről a dátumról, s persze az október 26-ról is. Akkor éjjel és 27-én éjjel is alig tudtunk aludni, érezni lehetett, hogy nagyon erős energiák érkeztek a földre. Én nagyon vettem őket, Zoli sem tudott aludni, pedig ő nem hisz semmiben.

Ha a magamon tapasztaltakra figyelek, az bizony alátámasztja, hogy van ezekben valami. Most egy nehéz időszakot élünk november 11-ig. (2011.11.11.) A segítőink, szellemi vezetőink, angyalaink kicsit távolabb mentek tőlünk, s biztos, hogy azoknak is nehezebb velük kapcsolatba lépni most, akik már mindennapos kapcsolatban voltak velük. Szerencsére van időpont minden nap, amikor az órára nézek, és azonos időt mutat, pl. 11:11, 13:13, 15:15: 17:17: 21:21. Ebből tudom, hogy azért nem hagytak teljesen magamra....

Most van a nagy próbatétel ideje az emberiség számára, amikor csak magunkban tudjuk meglelni a válaszokat. Nekem ez a lelassulás most segít. A meditációkba is belealszok, s aztán vagy emékszem valamire, vagy nem.

Most kell szembenéznünk magunkkal, és felismerni, hogy hol is tartunk. Hol tart a teremtő erőnk, mennyire ismerjük magunkat, és mennyire fogadjuk el magunkat. A mostani energiákat, csak úgy tudjuk magunkba fogadni, csak akkor lehetséges, ha készen állunk rá, és ehhez önmagunkon keresztül vezet az út.

Az én lelassulásom talán jelzi azt is, hogy ráálltam valami idősíkra, s talán ezek az energiák dolgoznak most bennem, rajtam.

Az egyik meditáció alatt jött egy indiános kép. Akik ismernek régóta és olvasták a könyvemet, azok tudnak az indián mániámról. Volt már több bevillanásom előző életekbe - spontán - s nem egy volt ezek közül az indián életeimbe történő bevillanás. Azt már 2006 év végére is megértettem, hogy valamelyik indián életem nagyon fontos volt valamiért, és most ismét egy üzenet, valamit onnan kell megérteni, csak az elmém nem nagyon engedi, hogy lapozzak az akashában, de majd csak megy jobban is... Épp 5 éve volt, hogy majd megőrültem egy indián cd-ért, amit kaptam, s ami megváltoztatta az életemet is. Most ismét meghallgattam ezt a cd-t, és persze ismét magával ragadott a múlt egy darabkája, láttam magam indián férfiként valahol Dél-Amerikában... 2006-ban is jöttek az indiános jelek, most is. A meditációs kép után másnap annyi indiánt láttam az utcán, mintha más nemzetiségüek nem is lettek volna a szigeten. A pénztáros is az volt az üzletben, vagy álltak sorban előttem, vagy kézen fogva sétáltak, és fotózkodtak az egyik felüljárón. A szemem csak indiánokat látott. Az egyik lakó a házunkból, szintén az, és kétszer is összefutottam vele a lépcsőházban, egyszer még az ajót is kinyitott előttem. Ezek jelek, én meg figyelek... s lassított felvételen nézem magam, ahogyan az elkövetkező időszakot megélem...


A legnagyobb kedvenc erről a cd-ről. 2007-ben, egy általam szervezett találkozón még indián táncot is lejtettem rá egy jó táncos férfi partnerrel, s ekkor volt az indián keresztelőm is, s lett indián nevem is, ekkor lettem Csobogó Patak.... Amely viszi a vizet, az információkat, a szeretet energiáját... Ám a forrás nem én vagyok...