Akkor aztán izé…..

Régen hallottam már ezt a kifejezést, de ma reggel háromszor is.

Amikor mesél valaki valamit, és gondolom, nem jut eszébe mit is akart mondani, akkor mondja, hogy izé. Valamikor régen talán én is használtam, és most is jönne a számra, ha nem jut eszembe valami, de már nagyon jól ki tudom magyarázni, körülírni. Tegnap pl. nem jutott eszembe a „motolla” szó.. Legtöbbször őszintén megmondom, hogy nem jut eszembe, van, hogy a látogatóknak meg igen, és meg is oldódik. Ez az „izé” szó egészen kitörlődött a szótáramból, és sok más szó is. Elég érdekes ez.

Az elmúlt napokban sokat unokáztam. Bár most nagyon anyás időszakát éli Luca, és kezdetben nem is nagyon fogadott el, de vasárnap óta már olyan igazi nagyi – unoka kapcsolat van közöttünk, és ezt az érzést nehéz leírni. Amikor kitárom a kezem, és szalad a karomba, mint valamikor az édesanyja, vagy addig huncutkodik, ameddig fel nem veszem, néha a könnyem is kicsordult. Ez a néhány vidéki nap sok mindenre megtanította, és nagyon hiányozni fog, hiszen ma már elutaztak. Éjjelente hallgattam a szuszogását, én fürdetettem, etettem, öltöztettem, tettem tisztába, s én is futottam utána, hiszen bebarangolta az egész portát. Bepótolta a lépcsőzést is elég rendesen, az én térdem megérezte, s beszereztem néhány kékfoltot is, a hátfájásról nem is beszélve, ám minden perc boldogsággal töltött el, amit vele lehettem.  Dédivel napokba telt mire megbarátkozott, ám most már vele is elvan.

Nemrég egy érdekes e-könyv került elém, Újabb hétköznapi csodák agykontroll(lal) dr Domján László és Sólyom Ildikó szerkesztésében. Most nekem is nagyon sok eü. problémám realizálódott a változókor kapcsán, s néha érzem úgy, hogy a Reiki sem segít úgy, ahogyan kellene. Már korábban is volt, hogy a sejtjeimet kértem segítségül, mostanában is szoktam, de én nem végeztem agykontroll tanfolyamot, bár szerintem ez ösztönös lehet. Most ebből a könyvből idézek, néhány példa másoknak is, hogyan segítettek magukon sokan mások az elmúlt évek alatt. Most az új energiában ennek még jobban kell működnie.

„1977 novemberétől hivatásos gépkocsivezetőként dolgoztam. Először teherautót vezettem, majd taxiztam, 1989-tôl pedig gépjárművezető-oktató lettem. 1992 őszétől egyre erősödő fájdalmat éreztem, ami a bal herémtől indult, és a bal vesémig tartott. A gerincröntgen kimutatta, hogy a 4. és 5. ágyéki csigolyám között elkopott a porckorong. A csigolyák nyúlványai kihegyesedtek, illetve egyes helyeken mészfelrakódások keletkeztek.

A doktornő azt mondta, ha nem akarom, hogy még rosszabb legyen, akkor vagy keressek magamnak olyan munkát, ahol nem kell annyit autóban ülni, vagy tanuljak meg együtt élni ezzel a problémával. Továbbá javasolta, hogy ússzak minél többet.

Ekkor már hallottam az agykontrollról, s így rögvest – 1993 áprilisában – elvégeztem a tanfolyamot. Azonnal nekiláttam gerincem gyógyításának. 3 hónapot adtam magamnak, hogy addigra a gerincem rendbe jöjjön, és a fájdalmak elmúljanak. Az első 2 hétben a kis törpéim a fölösleges mészfelrakódásokat bontották le. Ezután kezdődött meg az építkezés. Mivel nem tudtam, hogy hogyan kell kinéznie egy egészséges csigolyának, úgy programoztam, hogy törpéim a számomra legkedvezőbb módon építsék újjá a gerincemet. Mindennap, reggel és este, programoztam. Ahogy haladt az építkezés, úgy csökkentek a fájdalmaim! A számomra kijelölt határidő előtt 2 héttel a törpék befejezték az építkezést, ezért a hátralévő 2 hetet azzal töltötték, hogy simává tegyék az újjáépített terület felszínét. A kijelölt határidőre az építkezés befejeződött, a fájdalmaim pedig elmúltak!

1998-ban készült újabb röntgenfelvétel a gerincemről. A lelet: a 4. és 5. ágyéki csigolya összenőtt, és a deréktáji gerinchajlat kiegyenesedett. A természet így oldotta meg, hogy a számomra legkedvezőbb megoldás szülessen. Azóta is elég sokat autózom, de a fájdalmaim mégsem tértek vissza. Soha többé nem fájt a derekam! Tavaly óta bővítem a házamat, ami ugyebár nem kis fizikai megterhelés, de a derekammal semmi gond!

Amikor csak tehetem, megyek az uszodába, és egyre jobban érzem magam!

András

Kiderült, hogy másnap szódolgozatot írunk angolból. Rengeteg szót kellett volna gyorsan megtanulnom. Behunyt szemmel ellazultam, és megüzentem agyamnak, hogy a

háromujj-technikával jegyezze meg a szavakat. Utána összetett ujjakkal és nyitott szemmel fölolvastam magamnak a szavakat. Tudtam, hogy ha később bármikor összeteszem a 3 ujjamat, eszembe fognak jutni a szavak. Így is lett! A dolgozatomra 5-öst kaptam!

Anger Balázs, 12 éves

Anyagi jólétem programozására a következôt tettem. Fölragasztottam egy papírlapra egy 1000 Ft-ost, majd fölé írtam: VAN BELÔLE BÔVEN! Ezt a lapot a számítógépem tetejére erősítettem. Így programozom agyamat a bőségre. Remekül működik a módszer!

Anikó

Feleségemmel 2 éve végeztük el a pénzkontroll tanfolyamot. Női kosztüm készítésével foglalkozunk. A tanfolyamon azt programoztuk, hogy a következő évben a bevételünk megkétszereződik. Pontosan így történt! Rendszeresen alkalmazzuk a pénzaura-gyakorlatot és az egyéb agykontrollos technikákat is.

Aranka és János

1997 novemberében végeztem el az agykontroll tanfolyamot, Szegeden. Megváltoztatta az életemet! Nagyothalló vagyok, programozás segítségével mégis olyan jó munkahelyhez jutottam, amilyenre korábban álmomban sem mertem volna gondolni! (Természetesen a hallásom javításán is dolgozom.) Naponta többször megyek szintemre, s szemmel láthatóan haladok céljaim felé. A rendszeres programozás egyik „mellékhatása”, hogy most már programozás nélkül is emlékszem az álmaimra, és meg tudom őket fejteni.

A tanfolyam után kb. 2 hónappal kezdtek jönni a nagyobb sikereim. Naponta használom a pohárvíz-technikát és persze az elmetükre-technikát is. A kedvencem azonban az esettanulmány. Olyankor végzem, ha egy-egy ismerősöm megkér rá. Általában hétvégén keresnek meg, és most már egyre többen. Egy fiatal házaspár például azzal fordult hozzám, hogy hiába szeretnék, nincs kisbaba. Mindkettejüket kivizsgálták, de sehol, semmi eredmény. Lementem laboromba, és tanulmányoztam az ügyet. Abban a pillanatban bekattant, hogy a férjnek prosztatagyulladása van. Közöltem vele, ô elment urológushoz, s kiderült, hogy pontos volt az információm! Kikezelték a betegségéből, s hamarosan már várandós is lett a felesége! Szívből örülök, hogy segíteni tudtam nekik.

Egyik kollégám nővérének porckorongsérve van, ami miatt meg akarták operálni, már harmadszorra! Lementem a laboromba és megvizsgáltam. Egyértelműen az az információ jött, hogy nem érdemes megműteni, mert csak rosszabb lenne a helyzet, fokozódnának a fájdalmai. Fölajánlottam a segítségemet, de ô nem kért belőle, így csak üzenetet küldtem, s azt programoztam, hogy a lehető legjobban alakuljon a helyzet. Találkoztam 1 hét múlva a kollégámmal, aki így fogadott: „Kati, a nővérem életét mentetted meg! Kiderült, hogy ha megműtik, sokkal rosszabb állapotba kerül!” Azóta jó barátok vagyunk, és kölcsönösen segítünk egymásnak.

Árendás Józsefné, Szeged

1996-ban, férjemmel együtt végeztük el a tanfolyamot. Időskorom ellenére igen jól tartom magam. Ennek titka a következő programozó mondat, amit már hosszú ideje módszeresen mondogatok magamban: „megerősítem agyam komputerében az öngyógyító programot, így agyam minden rendellenességet észrevesz, azonnal odaküldi kiskatonáit, és azok kijavítják a hibát.” 2 éve, 1998-ban viszont olyan helyzet alakult ki, amivel nem tudtam megbirkózni: hónapok óta nagyon csúnyán köhögtem, kiszáradt a szám, rendszeresen begyulladt a fogínyem. Nem segített sem az antibiotikum, sem az akupunktúra, sem más gyógymód. Közben minden leletem negatív volt, holott én egyre rosszabbul éreztem magamat. Esténként pohárvíz-technikával tettem föl a kérdést tudatalattimnak: miért nem múlik el a köhögésem? Egyszer csak megjött az üzenet. Éppen a laboromban tevékenykedtem, amikor a tanácsadóm így szólt: a régről bennmaradt foggyökerek okozzák a problémát. Nem kételkedtem a válaszban, azonnal megkerestem egy fogorvost, aki 3 műtétet javasolt. Már a 2. beavatkozás után megszűnt a köhögésem, s minden egyéb panaszom!

Egész életemben rettegtem a fogorvostól. Felnőttkoromban is gyerekesen viselkedtem, és csak végveszélyben mentem el a fogászatra. Ennek okát pontosan tudtam. 6 éves koromban mozgott az egyik rágófogam, s édesapám elvitt az Irgalmasokhoz, hogy kihúzzák. Akkor még bátran léptem be a rendelőbe, mert bíztam az emberekben. Kitátottam a szám, s ezután olyan éles fájdalmat éreztem, hogy összeomlott bennem egy egész világ. A fogorvos minden érzéstelenítés nélkül rántotta ki a még mélyen ülő fogamat!

Alapvetően megrendült a felnőttek iránti bizalmam. Amikor pedig 8 éves koromban az iskolafogászaton félelmemben sírva fakadtam, az orvos egy hatalmas pofon kíséretében kizavart a rendelőből. Ezek a negatív élmények tettek nevetségesen gyávává, belül pedig kétségbeesetten szorongóvá. Így aztán már talán érthető, hogy az előzőekben leírt elhatározásomat nem volt könnyű végrehajtanom. Amikor arra készültem, hogy telefonon bejelentkezek a fogorvoshoz, egyszerre csak hisztériás zokogásban törtem ki.

Férjem csak úgy tudott megnyugtatni, hogy újra végighallgatta életem összes rémtörténetét.

Ekkor elhatároztam, hogy ennek véget vetek. Bár eddig úgy gondoltam, hogy a félelemről nem tehetek, az tőlem függetlenül létezik, mégis úgy döntöttem, hogy segítségül hívom az agykontrollt. Lementem a laboromba, jó mélyen ellazultam, s újból eljátszottam mindkét gyerekkori fogorvosi jelenetemet, de immár átírva azokat! Ebben a történetben a fogorvosok kedvesek és aranyosak voltak, fagyasztással érzéstelenítették el fájó fogaimat, s csak utána nyúltak hozzájuk. Én pedig hősiesen elviseltem a beavatkozást, és büszkén tértem haza. Ezt az átírást csak egyszer kellett elvégeznem, máris éreztem, hogy az emlékeim nem nyomasztanak többé! A félelmem szinte elszállt, és nemcsak a fogorvosi témával kapcsolatban, hanem az élet más területein is! Ezt követően 3 napon keresztül, naponta többször azt programoztam, hogy ha összeteszem bármely kezem első 3 ujját, minden félelmem elmúlik. Utána elmetükre-technikával fölkészültem a műtétekre. Láttam képzeletemben, amint bátran és nyugodtan ülök a fogorvosi székben; a háromujj-technikával kizárok magamból minden félelmet; fájdalmat nem érzek; energiát küldök az orvosnak, hogy jól tudjon koncentrálni, hogy kiválóan, maximális eredménnyel végezze el a beavatkozást. Az eredmény elképesztő volt! Minden pontosan úgy történt, ahogy elképzeltem! Fesztelenül ültem a székben, még a szememet sem csuktam be. Még az orvos is megdicsért, hogy milyen jól tűröm a megpróbáltatásokat.

Mosolyogva mentem ki, a férjem nem győzött csodálkozni. Hazafelé menet végig mondogattam magamban, hogy nem fáj, nem vérzik, nem gyullad be. Így is történt. Nagyon boldog voltam. A 2. műtét hasonlóan zajlott. A 3. műtét volt a legnehezebb, mert a gyökerek átölelték az állkapcsot. 40 percig tartott, s 4 öltéssel kellett bevarrni a sebet. Én mégis végig ugyanolyan nyugodt maradtam, mint az előző beavatkozásoknál.

Még a 3 ujjamat sem tettem össze. Az orvos azt mondta, hogy nagy fájdalom, láz és gyulladás várható. Én viszont programoztam a gyors gyógyulást, és semmi sem lett a beígért kellemetlenségekbôl!

Férjemmel együtt mindketten influenzások lettünk. Én már túl voltam a magas lázas állapoton, amikor a férjem megbetegedett. A betegség miatt külön aludtunk, én a kisebb, melegebb szobában. Hajnali fél 4-kor arra ébredtem, hogy János fázik. Kiugrottam az ágyból, és azonnal átmentem hozzá. Magas láza volt, egyszerre izzadt és vacogott.

Azonnal száraz ruhába öltöztettem, és átvittem a kisebb szobába. Amikor jobban lett, bevallotta, hogy szubjektív kommunikációval üzent, tegyek rá még egy takarót, mert majd megfagy.

Aszódiné Albrecht Éva

Vannak az agykontrollban is különböző technikák, amiket én sem ismerek, de erről a háromujj technikáról már hallottam én is a Reiki mesteremtől vagy pedig az első szellemi vezetőmtől, már nem is emlékszem pontosan. Mi is az?

Három ujj technika

Lehet, hogy ha lesz igény, szervezek egy agykontroll tanfolyamot? Meglátjuk.