Néztem egy filmet kedd este, s elgondolkodtatott, mert nagyon sok film, könyv volt már, aminek az olvasásakor arra gondoltunk, hogy ez lehetetlen... és néhány év múlva meg mégis megvalósult...

Kedden tartottam egy ugynevezett pizsama napot. Már hosszú ideje nem volt szabadnapom, s már annyira be volt dagadva a lábam, hogy muszáj volt minél tovább vízszintbe tenni... S muszáj volt pihennem mind fizikailag, mind szellemileg. Ezért megnéztem néhány filmet.

Az egyik a Paranoia volt. Sosem nézek meg kritikát, mielőtt nem látom a filmet, így most is úgy néztem meg, hogy nem tudtam róla semmit, csak azt, hogy a lányom mondta, hogy Harrison Ford nagyon negatív figurát alakít...

A történet nem igazán nagy sztori, New York felső világát csillantja meg, ahogyan egy szegény sorból származó informatikus hibázik, majd ördögi esélyt kap, s jól dönt, nem jól dönt, belekóstol abba a világba, amely arról szól, hogy senki sem tud tisztességes úton meggazdagodni. S maga a termék, az elektronika csúcsa az okostelefonok legjobbika, amely egy hajlítható telefon... ami most talán még hihetetlen, talán csak egy filmbeli kitaláció, de mi van, ha mégsem. Akkora mint egy bankkártya, és mennyi mindent tud.

Ha belegondolunk a hetvenes években még vezetékes telefon sem volt minden családban, most pedig minden családtagnak saját mobilja van...

Minden megtörténhet... Mindent be lehet mérni, mindent nyomon lehet követni.

Már ma is érezzük ezt, mindent tudnak rólunk, és ez méginkább ebbe az iránybavisz, ahogyan a technika fejlődik.

Bele sem merek, és nem is akarok gondolni, hová fog ez vezetni.

Először azt gondoltam, hogy horror, erős thiller lesz a film, de ettől azért kissé távol volt. Nem értettem, miért a Paranoia címet adták a filmnek.

Mi is a paranoia?

A wiki szerint:

A paranoia vagy üldözési mánia túlzó és irracionális szorongás vagy félelem, ami gyakran az üldözöttség érzésében nyilvánul meg.

A paranoia jelentése sokat változott az idők során, ezért a használata nem teljesen egységes. Kezdetben mindenféle elmebetegség megnevezésére használták (a görög παράνοια jelentése „az elmén kívül”, majd a 20. század elején Emil Kraepelin német pszichiáter olyan elmebetegségek jellemzésére kezdte használni, amiknek a legfőbb jellegzetessége valamifajta tévhit, de ettől eltekintve a gondolkodás képessége nem sérül, szemben a dementia praecox-szal, amit a kognitív képességek romlása jellemez. (Mai szóhasználattal az ebben az értelemben vett paranoiát téveszmének, a dementia praecoxot pedig skizofréniának neveznénk.)

Jelenleg elsősorban olyan téveszmék megnevezésére használják, amelyekben az érintettet üldözi valaki.

A tipikus paranoid tévhitek közé tartozik, amikor valaki úgy érzi, üldözik, megmérgezték, valaki (általában egy híres ember) titokban szerelmes belé (de Clerambault szindróma), beteg vagy parazitái vannak, Isten kiválasztotta, a gondolatait vagy a cselekedeteit távolról befolyásolják.

A hétköznapi életben gyakran használják a kifejezést mindenféle túlzott félelemre, például a posztjukért túlzottan aggódó politikusokra vagy az összeesküvés-elméletek hívőire.

Az biztos, hogy itt nem elmebetegség volt a téma. A hatalomért való  harcban nem számít semmi és senki, aki magáénak akarja a piacot.

A film rövid története:

Adam Cassidy egy jól menő informatikai cég alulfizetett fejlesztője, akit egy félresikerült prezentációt követően kirúgnak, de utoljára még elmegy a vállalati költségkeret terhére bulizni egyet. Hidegvérű főnöke, Nicholas Wyatt észlelve a lopást, visszautasíthatatlan ajánlatot tesz a srácnak: börtönbe kerül hitelkártyacsalásért, hacsak nem vállal el egy titkos megbízást, és nem épül be Wyatt konkurense és egykori mentora, Jock Goddard cégébe, az Eikonba, hogy kikémlelje, mivel készülnek a piacra törni. Az ipari kémkedésre kényszerített Cassidy saját fejlesztésével és némi felkészítéssel hamar elnyeri Goddard, és annak vonzó alkalmazottja, Emma Jennings bizalmát, akivel már korábban viszonyt kezdett. Wyatt egyre jobban sürgeti a konkrét eredményeket, ezért Adam kénytelen fizikailag is betörni az Eikonhoz, ahol azonban Goddard és emberei elfogják, és börtönnel fenyegetik. Adam rájön, hogy nem csak Wyatt használta eszközként, hanem Goddard is. Goddard ugyanis fel akarja vásárolni Wyatt cégét. Kiutat keresve Adam a saját tudását és barátai segítségét veszi igénybe, hogy túljárjon az üzleti hatalmasságok eszén...

A film állítólag nagyot bukott anyagilag. Engem igazából a benne látott technika aggaszt a leginkább, még akkor is, ha egyelőre itt még nem tart a tudomány, de sosem lehet tudni...

Harrison Ford valóban olyan ellenszenves figurát alakított, ami nem passzolt rá, mi megszoktuk a jó kis Indiana Jones és hasonló filmekben, ez most más volt...

Nem volt nekem sem nagy élmény, csak ez a technika birizgálja az agytekervényeimet, remélem, hogy nem jutunk el idáig...

Ezt a témát akartam még boncolgatni, de 10 óra körül kimentem a Középkori Céhes tábor utolsó tábortüzéhez, s az nagyobb élményt adott...

A kedves tanítónénik, tanárnénik énekelgettek és néhány gyerek, s fél óra után én is énekeltem velük azokat a régi dalokat, amelyeket táborokban én is sokat énekeltem anno. Ennek már van 30 éve is. Csupán 7 évvel ezelőtt, amikor az országos párkereső találkozókat szerveztem, a harmadikon nekünk is volt tábortűz, na akkor a résztvevők engem is bevontak, és nagyon hosszú idő után mertem énekelni. Most is kellett egy kis idő, hogy kinyissam a számat, de sikerült.

Jó érzéssel jöttem el, minden téren. Ez a tábor is sokat adott. A gyerekek hétféle mesterséget tanultak ki a hét alatt, ma este pedig középkori zsibvásárba cseppentem. Klasz dolgokat készítettek a kosárfonók - akármilyen hihetetlen, de újságpapírból fonták a különböző kosarakat. A fazekasok is többféle technikával dolgoztak. A pékek, akik pogácsát és szépen díszített süteményeket sütöttek, a kelmefestők, akik mind a batikolás, mint a kékfestés technikáját megtanulták. A papírmerítők. Ez nekem is új volt, de két ilyen papíruszom is van, egyre nekem írtak libatollal. S voltak még a takácsok, akik a fonás, szövés technikáját tanulták meg, és az ötvösök, akik fém lemezekre készítettek mintákat, az írást pl. tükörírással kellett a  hátára írni.

Szóval ismét egy tanulságos tábor volt, s már jön is a következő tábor, mely katolikus nővérek által szervezett. Ma már hallottam, hogy étkezés előtt és után is énekelve adtak hálát. HOlnap pedig ha elmentek a céhesek, jönnek a többiek is a katolikus táborba...

Őket követik a Tolkienesek, kíváncsi vagyok, megelevendnek-e a táborban a Gyűrűk ura népei...

Most egy dal, amit már vagy 35 éve nem hallottam, és főleg, nem énekeltem, de ma valahogy összeraktuk a dalt... Jó volt.