Jelek sokasága érkezett az életembe az utóbbi néhány napban.

Fura álmok, és olyan jelek kerestek meg, amikre nem lehet nem odafigyelni. Mostanában nem igazán volt kedvem az olvasáshoz, hát a segítőim tettek róla hogy legyen. Egy kicsi kis könyv, szó szerint leesett a polcról. Úgy, hogy egymás mellett állnak a könyvek, és egyszerűen kidőlt a sorból.

Ez nekem nem az első eset. Viszont most nem véletlen, az biztos.

Ezizabeth Clare Prophet: Hogyan dolgozzunk angyalokkal a címe. Azonnal elolvastam, nem is egyszer, és igyekszem alkalmazni a benne lévőket.

Valamikor elvégeztem egy angyal tanfolyamot is, még sem igazán figyeltem a velük való kommunikációra, pedig biztosan mindig ott vannak körülöttünk. Arra a következtetésre jutottam, hogy amiket teszek, talán majd jobban működik, ha kérem hozzá a segítségüket.

Kéréseimet mindig is közöltem, de most itt gyakorlatiasabb dolgok vannak leírva, és olyan imák, amikkel eddig nem is foglalkoztam.

Vannak-e angyalok?

Biztos vagyok benne, hogy igen. Életem több eseménye is bizonyítja, hogy bizonyos pillanatokban csak az ő segítségükkel tudtam túlélni néhány helyzetet.

A kilencvenes években volt egy autóbalesetem, majd utána szinte jelekként jöttek, hogy 4x majdnem becsúsztam egy szakadékba -ugyanott több évben, és több autóval, és valami megállított, pedig az autó eleje már a semmiben lógott. Az utolsó után nem vezettem egy jó ideig havas úton. Most mégis ismét vissza kellett zökkennem a téli vezetésbe. De biztos, hogy akkor segítettek valamit elkerülni... Én nem nem kísértettem a sorsot. Viszont a válásom után meg rákényszerítettek, hogy újra autóba üljek...

Az elmúlt 1 év alatt számos olyan utam volt, amikor indulás előtt kértem a segítséget, és hálásan meg is köszöntem, ha ahová indultam, célba értem.

Most egy gyertya ég, s végre olyant tudtam tegnap beszerezni, aminek hatalmas a lángja. Tény, hogy a mécsesek ezt nem tudják, amit ez a kis gyertya nekem most produkál. A legutóbbi spirituális körben arról beszéltem, hogy nem tudom, miért nem működik most a kezemben sem az inga, sem a pálca. Néha olyan érzésem volt, mintha most magamra lettem volna hagyva. Amikor erről beszéltem, azóta jöttek a jelek. Nem vagyok egyedül...

VAn egy másik könyv is, ami ugyan nem esett odébb, de kimozdult a polcról. Most azt olvasom. Talán ez volt az egyik könyv az elsők között, amit megvettem, hogy visszajöttem Ibizáról. MÁr írtam itt róla a blogban. Deepak Chopra: Az angyal eljövetele.

A könyv Boszniában indul, Medjugorje-i Mária jelenés. Most nem is árt róla minél többet megtudni, mert néhány hónap múlva megyek a boszniai piramisokhoz, és remélem, hogy a Mária jelenés színhelyére is eljutok.

Miért pont most kell ezt a könyvet újra olvasnom? Szerintem ezért is. Nem könnyű olvasmány, s bár már olvastam, most mégis falom, mert alig emlékszem belőle valamire... Két síkon is indul a történet, az egyik, hogy megjelenik egy romos templomban egy energia tömb, amit nem tudnak azonosítani Koszovóban. Amit a hadsereg persze Amerikába szállít. A másik vonalon pedig egy ember szó szerint ketté osztódik, s két énje él ugyanazon időben. Ezt leírva nehéz követni, lehet, hogy filmen könnyebb lenne elképzelni, amikor egy ember kilép a saját valóságából egy másikba. Vajon melyik valóság az igazi?

Szerintem kicsiben már én is éltem meg hasonlót Ibizán, amit akkor a blogomban közzé is tettem.

Több helyen is lehet olvasni, hogy amit most a Földön megélünk, az csak látszat valóság, ami azért van, hogy tanuljunk, fejlődjünk, a karmánkat ledolgozzunk, menjünk az utunkon, kiálljuk a próbákat, stb. Vajon mi az igazi valóság?

Az olyan jó, hogy mostanában ismét tele vagyok kérdésekkel, ez azt jelenti, hogy visszaálltam a spirituális fejlődés útjára, s azt vettem észre, hogy mostanában gyakrabban imádkozom. Igaz nem az ismertebb imákat, inkább fohászkodom, de már azok is olyanok, mint a mantrák.

Elizabeth könyvében olvastam Assisi Szent Ferenc imáját, és amikor ez a szemem elé került, azt éreztem, hogy ez most rólam szól...

Uram,

Tégy engem békéd eszközévé.

Hadd vessek szeretetet oda, ahol gyűlölet van;

Megbocsátást oda, ahol bántalom;

Hitet oda, ahol kétely él;

Remélyt a kétségbeesés helyére;

Ahol sötétség van, fényt;

Éa ahol bánat lakozik, örömet.

 

Óh, isteni Mester,

Add, hogy ne szoruljak vigaszra,

helyette én vigasztalhassak!

Add, hogy ne szorulja megértésre,

helyette én érthessek meg másokat!

Add, hogy inkább én szerethessek,

mindhogy engem szeressenek!

Mert az adásban kapunk,

Megbocsátásunkban bocsánatot nyerünk,

és a halál által születünk meg

az örökkévalóságra.

A szlogenem egyre erősebb bennem, semmi sem történik véletlenül.

Idézek egy kicsit a könyvből, mert olyan kérdésre ad választ, ami minden embert foglalkoztat a földön...

"Mindenkinek megfordult már a fejében, aki az angyalokra gondolt, hogy miért teljesülnek egyes kérések, mások pedig miért nem.

Miért van az, hogy az egyik ember akár tíz évet is imádkozott hiába, míg a másik azonnal megkpja, amit kért. Amikor tűzvész vagy árvíz pusztít, miért dől össze az egyik ház, s a másik miért nem? Hiszen az angyalok nyilván hallják mindenki könyörgését!

Nos, az egyik ok az, hogy az angyalok eddigi tetteink, jelenbeli és múltbeli életeink jó és rossz cselekedeteinek összességét - más néven karmánkat - figyelembe véve reagálnak kéréseinkre. Az angyalok nem aznosak sem a dzsinnekkel, sem pedig a Mikulással! Be kell tartaniuk a karma törvényeit.Amikor odaadóan fohászkodunk hozzájuk, olykor talán el tudják törölni a karmikus hatásokat, de gyakran csak csökkenteni tudják azokat.

Az angyalok minden imátokat hallják. De ahhoz, hogy kéréseiteket teljesíteni tudják, három feltételt kell betartaniuk:

1. Nem avatkozhatnak be a lelketek számára előírt isteni tervbe, azaz a karmátokba.

2. Kéréseitek nem lehetnek ártalmasak sem a ti, sem mások számára.

3. Az időzítésnek megfelelőnek kell lennie.

Évekig imádkozhattok a lottó főnyereményéért, és mégse nyertek. Kaphattok viszont egy jól fizető állást, amelyre nem is számítottatok, s amely új irányba tereli életeteket. Lehet, hogy az angyalo9k ezért nem tudták teljesíteni a lottónyereményre áhítozó imáitokat, mert lelketeknek szüksége van arra, hogy megtanulja a munkával szerzett megélhetés értékét.

Ám kéréseitekre válaszoltak, olyan formában, ami a legjobb számotokra."