2012. december 21-től számítjuk az új korszakot. A vaskor véget ért, és elindult az Aranykor, de vajon tényleg így van-e?

Korábban magam is írtam már erről eleget, még Ibizán, és ez a kor elkezdődött, bár nem érezzük még a hatásait, hiszen elég sokáig tart az átmenet.

Az energiák nagyon felerősödtek, minden felgyorsulni látszik, és sok mindent kell elengedni, elfogadni a mindennapok során. Szóval az átmenet az már zajlik. Van aki ezt 20 évre saccolta, van aki korábbra. Hogy 2020 vagy 2032 lesz az, amikor már jobban érezhetők lesznek azok a hatások, amik valóban utalnak az Aranykorra, nem tudom, nem is tisztem sem megjósolni, se találgatásokba bocsátkozni. Én is élem az életem, mint mások.

Amire felfigyeltem, hogy a 7 meghatározó volt az életem során, mert 7 évente ki kellett próbálnom valami újat, és utána meg is úntam. Ez most lecsökkent, és másfél évente fogok újba, még akkor is, ha nem akarok. Biztos, hogy ez is karmikus.

Tisztul-e a karma? Remélem igen, mert olyan úton indultam el megint, ami nagyon nehéz, és sokan akadályoznak.

Lehet-e vajon karmát tisztítani? Lehetséges-e, szabad-e? Ez azt hiszem vita tárgya manapság is.

Mágiák, meditációk, különböző emberek hókuszpókuszai, mert azért megvannak ennek az átmeneti kornak is azok az emberei, akik ebből akarnak profitálni.

Sokan nem is hisznek a karmában. Pedig van, erről személyesen győződtem meg.

Mi is a karma:

Az ok-okozat törvénye. Ahogyan mi teszünk valamit, azt vissza is kapjuk. Egy-egy helyzetben több karmikus korábbi történés is állhat, és persze a jelenlegi helyzet is hozzájárul, s még ott van a szabad akarat is.

Az biztos, hogy jó lenne már túl lenni ezeken a megéléseken, és élvezni az aranykort, de nem tudni, hogy megérjük-e mi, legalább is valahány százalékunk már nem igen fogja.

Ha megkérdezném egy kérdésben az emberektől, hogy elégedettek az életükkel, a nagyobb többség azt mondaná, hogy nem.... Még én is...

Mi az, ami hiányzik? Miért nem tudjuk értékelni azt, ami van?

Elkerült a betegség, pedig sokan voltak körülöttem betegek, még sem kaptam el. Most aztán legyűrt engem is... Ma temetésen voltam... Közben sok gondolat jött a temetőben is. Rengeteg kép jött elő a múltamból, főleg gyerekkoromból...

Milyen régen is volt, akkor még nem tudtam mi az, hogy aranykor, karma, lélekvándorlás, spiritualitás, vonzás törvénye, stb. Gyermeki hittel mentem a templomba, örömmel álltam a pap mellett ministrálva, próbáltam megérteni a vallási dogmákat, a mennyezetet nézve én is ott voltam lélekben a kicsi angyalokkal, s magamban éreztem az erőt Szent Mihályt  nézve az egyik festményen.

Milyen sokat változtam. S milyen sok mindent él át az ember egy emberöltő alatt.

Nem szeretek a temetőben járni, ma mégis két temetőben bolyongtam a sírok között. Biztos ez sem volt véletlen. Most ez a kis nyavaja lelassított, és sok mindent próbálok megérteni, helyére tenni.

Szóval én is várom ezt az új időszakot, bár azt is tudom, hogy elég nehéz lesz addig az élet a földön...