Sokan mondják, hogy egy életünk van, és azt éljük így vagy úgy...

Szerintem több életünk van...

Mostanában filozofálgatós hangulatban vagyok. Ma már hatodjára megyek kórházba látogatni 12  napon belül.

4x Eger, 2x Miskolc. Láttam embereket, életeket... Többet gondolkodom, mint szoktam, éjjel is jár az agyam. Tudom, hogy sok minden van most rajtam, de ki kell bírni. Remélem, anyum jövő héten már hazajöhet.

Sokan értenek egyet azzal, hogy egy életünk van, azt úgy éljük le, hogy minél jobban.

S azzal is sokan értenek egyet, hogy több életünk volt már, és azért születünk le újra és újra, hogy tanuljunk, fejlődjünk, emelkedjen a rezgésszintünk, ledolgozzuk a karmánkat, stb.

Vajon kinek van igaza? Mindenkinek a maga igaza az igaz, amiben hisz.

Az én hitem az, hogy létezik a lélekvándorlás, s hogy nem először élek már a földön. Ez az életem most nem könnyű, de igyekszem megtapasztalni mindent, és fejlődni, megtanulni, amit meg kell. Az azonban nem könnyű.

Vannak, akik nem ismerik fel a lehetőségeket, jeleket, és élik az életüket. Előfordult már velem is, hogy nem akartam tudomást venni valamiről, pedig igencsak nagy figyelmezetés volt. Megtanultam, hogy ha nem változtatok magam valamin, akkor a sors teszi, és az bizony, mindig fájdalmasabb.

Valamelyik előző életemben nem voltam jó ember, ezért kapok olyan sok nehézséget, hogy nekem sokszor olyan kis dolognak is kétszer kell nekifutni, ami másnál ez természetes.

Anyumnak sok cicája és egy kutyája van. Ami neki fontos, a napi megszokást fenntartani, az nekem most roppant nagy teher. S még nehezebb megélés, hogy volt két kis cica, aminek a nevelésébe én is belefolytam a kezdetektől, így nem olyan vadak, mint a többi macska. Az egyik már napok óta nem evett, láthatóan nagyon szenvedett. Még reikizni is próbáltam, de nem evett, nem ivott. Szerdán délben, mikor hazajöttem ebédelni, már láttam magam előtt, ha este hazajövök a munkából már meredt lesz. Az egész napomra rányomta a bélyegét ez az érzés. S mikor hazamentem, már nem volt benne élet. Szegény kis pára, rövid élete volt, de ő volt nekem a kis kedvenc. Miért pont ő ment el? Miért nem valamelyik öreg macska? Hiába is kérdezem, az tény, hogy ezt a fájdalmat is át kellett élni, pedig már sok cicám és kutyám volt nekem is. Tehát már sokadjára éltem át.

Valószínűleg mérgezett egeret evett... úgy sajnálom....

Az ő lelke már jobb helyen van. Biztosan leszületik majd újra, de hogy macskaként-e? Nem tudom.

Hiszek a reinkarnációban. Sokan szkeptikusak a témában, attól még letezik. Voltak már előző életbeli bevillanásaim napközben is, de főleg az álmaimban. S vannak látó ismerőseim, akik már nevesítették is, hogy ki és mikor voltam a történelem során. Ettől többet nem akarok tudni, elég bizonyítékom van arra, hogy a lélekvándorlás valós. Vannak, akik azonban szeretnének többet tudni, s vállalják a regressziós hipnózist is.

Nem biztos, hogy jó tudni mindent. Ha valaki pl. ebben a hipnózisban látja, hogy előző életében milyen halált halt, az komoly pszichikai terhet hozhat a jelenlegi életébe.

Én tudom, hogy egyik életemben tűzhalált haltam, ez akkor is biztos,ha nem mondta senki.

Sokan írtak már arról, hogy van-e élet az élet, avagy a halál után? Szerintem igen.

Bizonyítékok arra, hogy a reinkarnáció valós:

1. Regnessziós hipnózis. Erre már utaltam, hogy ennek segítségével a hipnotizőr az alanyt az előző életeibe repíti vissza.

2. Minden emberben vannak un. "néma gének", aminek segítségével egy idegen emberrel kapcsolaban is azt érezzük, hogy már régtóta ismerjük. Valamelyik előző életünkben volt velük kapcsolatunk. Nálam ez nagyon működik.

3. Déja vu érzés. Vannak helyzetek, szituációk, helyek, amelyek azt az érzést ébresztik bennünk, hogy jártunk már ott, átéltük már ezt. Ezek is figyelmeztetések, hogy ebben az életben majd másképp csináljunk valamit, mint egy korábbi életünkben.

4. Tudományosan igazolt tények. Tobb tudós, kutató is foglalkozott már gyerekekkel, akik olyan élethűen számoltak be előző életükről, hogy meg is találták azt a helyet, sőt még a sírját is, ahol élt. Például Dr. Ian Stevenson 1960-as években már kutatta a jelenséget.

5. Az emberek szkepticizmusa. Sokan nem hisznek azokban a dolgokban, amik nem kézzel foghatóak, én is voltam ilyen. A lelkünk is ilyen, de attól, hogy sokan nem hisznek benne, attól még van, és az is bzonyosságot nyert az elmúlt évtizedek alatt, hogy sok betegség lelki eredetű. Ezt már Hippokratész is megfogalmazta anno.

Valóban hiszek a lélekvándorlásban, s ez sincs ok nélkül. Most egy kicsit át kell gondolnöom a fontossági sorrendet az életemben. Mindig utolsó volt a sorban saját magam. Ezen most változtatni kell.