Az egyik kedvenc színem a narancs, ami nekem a Napot jelenti. A politikai szín miatt sok ruhát ritkán hordtam eddig is, pedig vannak.

Most azt érzem, hogy nem tudom őket többé felvenni... Csalódtam, megszakadt bennem valami, el kell engednem egy színt, ami pedig oly kedves nekem, mert nem tudnám tiszta szívvel viselni. Nem azért, mert mások mit gondolnak, hanem belülről jövő érzések miatt.

Azt sejtettem, hogy a FIDESZ nyer, de azt nem, hogy ekkora különbséggel.

Sok emberrel beszéltem az ország és a világ számos pontján, és 95 %-ban hasonlóan gondolkodnak, mint én, ezért nem értem, hogy lehet még is ekkora fölénnyel megnyerni egy választást, amikor az emberek nagy részében felcsillant a remény egy ideje, hogy lehetne változás.

Lehet, hogy tényleg csalás történt, lehet, hogy a bizonytalan emberek mégis máshová szavaztak, mint akartak, lehet, hogy az emberek tényleg ennyire nem látják mi történik, történt, lehet, hogy az ellenzék nem jól taktikázott? Nem tudom.

Nekem nem tisztem hibáztatni senkit, nem is fogok. Nem vagyok politikus, én nem hittem el a sok gyűlöletkeltő, megtévesztő propagandát, s nem kampányoltam egyik párt mellett sem.

Szomorú vagyok, mert nem tudom, milyen évek következnek...

Csalódott vagyok, mert az eredmények nem azt mutatják, amit az emberek akartak...

Egy színt kárhoztatok, ami nagyon tetszik és kedves nekem, de mivel egy politikai erőt képvisel, nem tudom tiszta szívvel hordani. Színtelenebb lesz az életem, de a szívem az nem változik.

Nem most van itt az ideje a depressziónak, a sajnálatnak, még akkor sem, ha ezt érezzük, én is.

Az élet megy tovább, és folytatni kell, építkezni kell, a tanulságokat le kell vonni ugyan, de nem szabad feladni.

Én sem aludtam a választás éjjelén, ki kellett írnom magamból, ami kikívánkozik. Hajnal felé még az is megfordult a fejemben, hogy lehet, hogy politizálni kellene, mert másképp nem megy. Hiszen akármit tettem, akarok tenni, mindig több az akadályozó, mint a segítő.

Miért van ez? S miért akarok minden áron tenni másokért, egy településért, bármilyen célért? S mások miért nem akarják?

Most olvastam egy cikket, hogy lemondott Ács polgármestere. A Momentum színeiben indult országgyűlési képviselőnek, és a saját településén csak a 3. helyre választották, pedig 8 év polgármesterség, és előtte 8 év iskolaigazgatói munka során tett a közért, gyerekekért, a településért eleget.

Nem értekelik a becsületes munkát, a tenni akarást ebben az országban.

Az ország nagyobb része szomorú, elkeseredett, vannak, akik dühösek, stb.

Anyum mesélte ma, hogy összeveszett a barátnőivel is. Egy jó féléve még ő előtte sem mondhattam semmit a Fideszre. Aztán sikerült megmutatni neki, hogy nem úgy vannak a dolgok, ahogy a tévében látta. Ma azzal fogadott, hogy eltűnt mindenhonnan a migránsozás... hogy tudták ezt olyan sokan elhinni. Egy kis pszichológia, és az erre felépített média kampány megtette az emberekkel a hatását. Teljesen át tudja programozni az embereket, ha nap mint nap ugyanazt hallják, látják...

Én elmentem egyszer külföldre. Nem tervezek még egyszer. Itthon van dolgom, és van dolga sokaknak. Kell egy politiai erő, ami kiviszi az országot ebből a helyzetből...

Én teszem a dolgom továbbra is... még ha az nem politikai is...

Kedves narancs szín, sajnos száműzlek a ruhatáramból...